A direkt reklám, marketing jelentősége, szükségessége, fontossága még a magyar viszonyok között is megkérdőjelezhetetlenné vált a piacgazdaság kialakulását követő években.
A Public Relations, ismertebb nevén a PR viszont benne van ugyan a köztudatban, ám a magyar gazdasági élet, a közélet, politika szereplőinek jó része még mindig afféle úri huncutságnak tekinti.

Érthető is ez valamilyen szinten, hisz ha valaki el akar adni valamit, az a direkt reklámot, marketinget tartja a legcélravezetőbb eszköznek, hisz toalett papírt nem a gyártó iránti szimpátiából, hanem a termék, reklámokban közvetített előnyei alapján vásárolunk. Legalábbis ezt sokan így gondolják.
A PR azonban már hazánkban is bebizonyította létjogosultságát. A kiélezett piaci verseny közepette direkt üzenetekkel már egyre nehezebb a konkurens vállalkozásoknak egymásra licitálnia, és főleg nagyvállalatok esetén a PR már a mindennapi marketing eszköztár része.
Most egy igen húsba vágó, aktuális és negatív példán keresztül tudnám szemléltetni a PR jelentőségét és mibenlétét.
Nézzük a PR-t egy kicsit szokatlan szemszögből. Mi ennek az ellenkezője? A negatív PR kifejezés nem igazán értelmezhető, de mégis annak fogható fel minden olyan tevékenység, ami árt egy cég arculatának, megítélésének, hírnevének.
A Volkswagen botrány ennek egy igazán aktuális és eklatáns példája, bár itt már sokkal többről van szó, mint puszta imázs rombolásról. De most vizsgáljuk ezt a kérdést pusztán PR szempontból.
Tekintsünk el attól, hogy sajnos hazánkban politikusnak, gazdasági szereplőnek hazudni nem olyan nagy bűn. Ettől a botránytól idehaza ugyan a VW nem sokat veszít a népszerűségéből, de a fejlettebb világban valószínűleg felbecsülhetetlenek lesznek a következmények.
Ez persze nem azt jelenti, hogy hazánk marketing szempontból is következmények nélküli ország lenne. Bár sajnos a mai napig igaz Petsching Mária Zita több, mint évtizedes cikkének egyik sommás megállapítása, miszerint a magyar vásárló sokadszorra is visszatér megaláztatásai helyszíneire és itt elsősorban kiskereskedelemre gondolt.
Ez persze korántsem jelenti azt, hogy hazánkban a pozitív cégarculat építése ne lenne legalább hosszabb távon megtérülő befektetés.
Olvasgattam a PR hivatalos meghatározásait, amik nagyjából rendben is vannak, de én annyival kiegészíteném, hogy a Public Relations pontosan az ellenkezője annak, ami egy céggel, szolgáltatóval kapcsolatban általánosságban ellenérzést, ellenszenvet vált ki a társadalomban, az ügyfelekben, vásárlókban.
Ugyanakkor pl. egy közüzemi szolgáltató pusztán azzal, hogy támogat egy alapítványt, koncertet, futóversenyt, nem tudja kompenzálni a barátságtalan, lassú, nehézkes ügyintézést, vagy ha éppen kiderül, hogy becsapta a fél világot és meghamisította a káros anyag kibocsátás eredményeit.
Természetesen a PR-nak nem feladata a cég kereskedelem és árpolitikájába beleavatkozni, mindenesetre könnyebb dolga van, ha a háttérben is egy ügyfél és fogyasztó barát mentalitás húzódik.
Hazánkban a kis, közepes vállalkozások még nem igazán érzik a PR jelentőségét és nem gondolják, hogy ez fontos arculatépítő eszköz lehet számukra. Pedig számtalan ebbe a kategóriába tartozó cég a PR segítségével nemcsak arculatot épített, de országos ismertséget is szerzett magának, amit készpénzre is tudtak váltani. Mert végső soron az arculat építés a reklámhoz hasonlóan azt a célt szolgálja, hogy ha hosszabb távon is, de növelje egy vállalkozás gazdasági eredményességét.
A PR tevékenységben komoly gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik egyik ügyfelünk a Forte Communications, aki igen impozáns ügyfélkörrel rendelkezik a legszélesebb spektrumból és a PR kommunikáción túl, számtalan szolgáltatással áll ügyfelei rendelkezésére.

• < Előző
• Következő >