Az alábbiakban a kiadványok, a megrendelő részéről szükséges előkészítéséről fogok alapfokú tájékoztatást adni. Kiadványok alatt elsősorban ezúttal a prospektust, brosúrát, termék katalógust értem, de a teendők jelentős része mindenféle papír alapú, nyomtatott kiadványra igaz és érvényes.

Mivel az esetek döntő többségében egy ilyen jellegű kiadványt professzionális kiadványszerkesztő vállalkozással, vagy nyomdával szoktak elkészíttetni, már az igény felmerülése, megfogalmazódása után mielőbb érdemes felvenni a kapcsolatot a kivitelezéssel megbízni kívánt vállalkozással. Mivel erősen ajánlott több cégtől is árajánlatot kérni, mindenképpen érdemes néhány fontos paramétert felbecsülni, meghatározni, még ha ez az elején csak kiindulási pont is. Ilyen paraméterek a prospektus példányszáma, mérete, terjedelme, vagyis oldalszáma és persze a papír vastagsága, szakszóval súlya és a felület minősége, stb.
Ha ezeket sikerült nagyjából meghatározni, következhet az ajánlatkérés. Itt még számtalan látszólag apróságnak tűnő információra érdemes figyelni, hisz könnyen lehet, hogy a legolcsóbbnak tűnő ajánlat a végén többe fog kerülni mint az eleve drágább. Ezek közül most csak a határidőket, szerkesztés mikéntjét, menetét, lektorálás, kép előkészítés, ne adj isten a szöveges tartalom megírását emelem ki, amelyek mindig egyedi megállapodás tárgyát képezik. Egy profi stúdió akár a szükséges fotókat is elkészíti, mint ahogy a szöveges tartalmakat is megírja.
Talán gyakoribb azonban, hogy a megrendelő maga készíti elő az anyagokat. Megírja a szövegeket és profi fotóssal elkészítteti a szükséges képeket. A fotókon ugyan lehet, de nem érdemes spórolni. Bár manapság már közepes képességű okos telefonokkal is lehet nyomdai célokra is használható képeket készíteni, ne legyenek illúziói, egy amatőr képtelen egy igényes brossúban elvárható fotókat készíteni. Persze adódhat olyan helyzet, amikor szükség van archív képekre, pl. így nézett ki a műhelyünk huszonöt éve, stb. Ebben az esetben kívánatos előkeresni a negatívot, ennek hiányában a legnagyobb rendelkezésre álló papírképet. De a scannelést mindenképpen bízza a grafikai stúdióra. Digitális képek esetén is próbálja meg előkeríteni az eredeti, nagy méretű képfájlokat, hisz a lebutított, pár száz kilobyte-os bélyegképek nem alkalmasak igényes kiadványokban való, nagy méretű nyomtatásra.
Digitális képek esetén nagyon leegyszerűsítve és általánosítva az 1-3 megabyte-os képek ha nem is A/4-es borító céljára, de illusztrációkhoz már megfelelőek lehetnek.
(Különösen nagy szakmai kihívást és persze speciális fotó felszerelést kívánnak a termékfotók mindenképpen bízza ezt profikra!)
Nem feltétlenül technikai, mint inkább jogi jellegű kérdés, hogy szerzői jogsértést követ el, ha illusztrációk céljára a webről, az oldalak, vagy a fotók tulajdonosainak engedélye nélkül tölt le és használ képeket kiadványaiban.
Még a profi fotók esetén is szükség lehet korrekciókra, ezt már a kiadványszerkesztő kell elvégezze.
A szövegírás a következő kihívást jelentő feladat, melybe meglátásom szerint mindenképpen érdemes bevonni egy profi szövegírót, aki a kapott vázlatot ráncba szedi. Ha a grafikai cég nem rendelkezik ilyen szakemberrel, akkor erre külsőst ajánlott keresni, hisz a jól megírt szöveg fontosságát nem kell bizonygatnom. Nem beszélve a helyesírás ellenőrzésről.
A tartalom mennyiségének meghatározásához célszerű eldöntenünk, hogy mekkora lesz a terjedelme a prospektusnak, hány oldalas lesz a brosúra.
A megírt szöveg mennyiségét, az elhelyezni szánt képek számát a rendelkezésre álló felülethez kell arányítani, igazítani.
Bár a szerkesztők a tördelő programok segítségével rendkívül rugalmasan tudnak bánni a tartalommal és a felülettel, elég itt csak a képek méretezésére, a betűméret, sortávolság változtatására utalni. A szövegen, ha túl sok, lehet rövidíteni, képeket is lehet kihagyni, vagy ha éppen kevés a szöveg akkor lehet nagyobbra állítani a betűk és a képek méretét. Persze bármennyire rugalmasan is lehet szabályozni egy kiadvány kinézetét, azért vannak bizonyos célszerűségek, esztétikai és tipográfiai szabályok. Már csak ezért is nélkülözhetetlen a profi kiadványszerkesztő, grafikus, aki túl azon hogy ismeri a technikai lehetőségeket és jó esetben kreativitással is rendelkezik. (Zárójelben jegyzem meg, hogy különféle, akár online programokkal egy a kiadványszerkesztéshez konyító amatőr sablonok segítségével egészen pofás oldalakat tud összeütni, de ez még fényévekre van a nyomdai előkészítéstől, ami nagyon komplex tudást, szakismeretet kíván.)
Optimális esetben a megbízó cégnek már van egy adott arculata, aminek szintén illik visszaköszönni a prospektus oldalain, színvilágában, tipográfiájában, stb.
Az esetek többségében a megbízó folyamatos kapcsolatban áll a szerkesztővel aki igyekszik a annak ötleteit, elképzeléseit, igényeit szakszerű, esztétikus formába önteni. Persze ha a megrendelőnek az átadott tartalmi elemeken, a prospektus méretén, terjedelmén kívül nemigen van más elképzelése, egy jó tipográfus saját ötletei alapján is tetszetős katalógust, brosúrát készít.
Ez a cikk nem tekinti feladatának, hogy minden részletre kiterjedő és pontos, szakszerű tájékoztatást adjon egy brossúra születésének menetéről, inkább csak az alapelveket tárgyalja, hisz mivel nincs két egyforma eset, jelentős eltérések lehetnek az itt leírtakhoz képest.

A végkövetkeztetés, ha elhatározza, hogy prospektust, brosúrát szeretne, forduljon mielőbb egy grafikai stúdióhoz, de inkább többhöz is, ahol szakszerű útmutatót és persze árajánlatokat kap.
Mi a Forte Communication Kft. ajánljuk, ahol egy helyen az alapötlettől a nyomdáig szakszerűen, megbízhatóan levezénylik a folyamatot és nem kevés terhet vesznek le ezzel a megbízók válláról.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

• < Előző
• Következő >